Olyan csodát teremtettetek tegnap velünk, amely Ünneppé lett a Magosságokban! Hálás vagyok, hogy veletek együtt dolgozhattam rajta, Kedveseim!

Csanádi Adalbert a Pálos Atya, aki a középkor egyik szerzetese volt - Korpás Mariannak diktálta ezt a verset tegnap este.
De annyi szép tapasztalás volt mindenkinek, hogy nem tudom feldolgozni írásban ilyen gyorsan, mert főznöm is kell a gyermekeimnek, hisz azért még háziasszony is vagyok.  jajjj! De szeretettem volna egy kis ízelítőt adni abból:

MILYEN CSODÁLATOS TEREMTÉSETEK VOLT TEGNAP!!!
DRÁGÁIM, EBBEN MÁR TI IS OTT VOLTATOK!!!

NAGYVÁRAD UTÁN MÁR LÁTTAM A KAPU SZÉLÉN FELSORAKOZVA AZ ANGYALOKAT, HARSONÁVAL KEZÜKBEN, DE MÉG CSAK VÁRAKOZTAK! MOST VISZONT TÜLKÖLNEK ÉS BOLDOGSÁG ÁRASZTJA EL AZ EGÉSZ VILÁGOT! EZT LÁTOM... 

Ma, ha tehetitek, látogassatok el pálos helyszínekre! Mindenki kapcsolódjon hozzájuk szeretettel, akár otthonról is! Ünnep van!!!
A Csodák már természetessé válnak ebben az évben az életünkben!
Erőtlenül omlik össze a világ sötét rendje néhány héten belül!
Mátyás Király tegnap úgy mondta mosolyogva - amin nagyon jót derültünk .  látja, ahogy angol WC-inkben a a régi világ szennye. S a gombot hamarosan megnyomhatjuk, mi magunk, Ő már látja, hogyan fog eltűnni a csatornában. Mondta:csak szemléltetni szeretném, mi is fog történni 

Kárpátok szívéből mennyei fény árad,
Minden szegletében elmúlik a bánat.
Égi földjén ragyogó kicsiny apró gyöngyök,
Mag-lélekben izzó fényes aranygömbök.

Földnek ősi titkát felfedi most népem,
Ez az, ami éltet, ősi örökségem,
Apától, anyától megváltóvá válunk,
Fényből ragyogóvá emeljük világunk.

Sötétségnek vége, szemünk újra nyitva,
Tudjuk már az utunk, indulunk az útra.
Álomból ébredtünk évek sora után,
Vezetjük a népünk - át a Fény kapuján.

Szólok újra néktek, drága Fénytestvérek:
Égi harsonából felcsendült az ének!
Fénytrónusán ülve Anyánk boldog végre,
Szívrózsából ontja áldását a népre.

Emeld, aki gyenge, etesd, aki éhes,
Nyújtsd a kezed annak, kiben a fény kétes.
Tanulj meg szeretetet átadni és kapni,
Általad tud Földanyánk újra felragyogni.

Tisztelj minden élőt – legyen: ember, állat,
Lelkükből egy csepp ott lakik tenálad.
Mezők, földek, erdők, sziklák és tengerek:
Veled, együtt ők is ősi őrszellemek.

Évezredek során álltunk készenlétben,
Égi jelre várva – hosszú álomlétben.
Turul szállott csillagúton – szárnya kifeszítve,
Áldott útnak indulunk most, hátat hátnak vetve.
Pálos atya
2014.01.01. 20 óra után